Update

Tisztelt olvasók!

Ismét egy érdekes témával számolok, be nektek remélem el gondolkodtató lesz számotokra.
A téma nem más, mint, hogy is kerültünk ide???

Nos, kezdeném az elején, ami MOST van az országban. Nézzünk, körbe mindenki panaszkodik a hírek és a sajtó nem is szól másról csak panaszkodásról. És javarészt az országon belüli dolgokról. És most megkérlek, csak nézz a családra vagy éppen ismerőseidre, akik az országban vannak. És figyeld meg panaszkodnak ők is.
De ez a panaszkodás mért van?
Én elkezdtem ennek utána járni az utolsó Blogom óta és sok érdekes dologra döbbentem rá.
Vissza kell mennünk az időben egy picit egészen a II.VH. Végéig. Valójában ott kezdődött az országunk panaszkodási „kényszere” hiszen területeket vesztettünk. Majd jött az idősebb korosztály szerinti jó Szovjet rendszer az országban. Ahol, mint tudjuk olcsó minden alig 1-2 Ft minden. És mindenki dolgozik!  És mindenki nevelést kapott. Teljesen jogos. Viszont mi Orosz kézbe kerültünk.
Ez idő alatt mellettünk az Osztrák barátaink az ANTANT kezére került és demokráciát gyakoroltak még mi nem kimondott Kommunizmust kaptunk. Majd idővel mi is rájöttünk vami nem jó benne lásd 56-ban. De igazából olyan 89-90-es évekkel dőlt meg a történet.
De, hogy hol és mért van panaszkodás….?
Nézzük:
Ők demokráciát gyakoroltak (Osztrák…stb.) Mi és még egy páran kommunizmust kaptunk.
Majd a nagy rendszer váltás egy új eszme jött az pedig a „DEMOKRÁCIA” ami ugye arról szól, hogy „mindent szabad” Nos ez nem is lett volna probléma.
csak, hogy mi ezt úgy kaptuk mintha valakit a 40°C-ban bedobnak a 20°C-os tóba.
Hirtelen jött nem tudtuk, hogy kell használni nem tudtuk mit szabad mit nem, csak azt láttuk, hogy Osztrákok és az Antant országoknak jól megy ez miatt. Viszont mi megkaptuk és csak csináltuk bután a dolgokat. Még ők ezt hosszú idők alatt sajátították el. Nekünk ez mindösszesen még csak 30 éve talán. Majd jött az UNIÓ ők tudták, hogy mi ez hiszen a háború után e gondolkodtak mi meg…ha nekik megy majd nekünk is.
Nos, semmi nem jött össze.
A nép Magyarországon viszont gyorsan alkalmazkodott a nagylábon éléshez, de, a törvények és jogszabályok csak most KEZDENEK. Most meg mindeki nagylábon akar élni továbbra is ahelyett, hogy egy picit vissza venne és megvárjuk és segítjük azt, hogy kijusson belőle az osrszág. Egyre nagyobbak a szélsőségek túl gazdag túl szegény. Most kezdenek előre jönni azok a jogszabályok, amiknek az elején kellett volna, márt létrejönni. 
Arra panaszkodunk, most amit akkor MI Magyarok hagytunk. Aki akkor okos volt kihasználta a jog és törvényeink gyengéit a demokráciában. Most meg nem képes lemondani arról, amit utolértek a jogok. A középosztály még szegényebb lett. Ők mérgelődnek, hogy még nagyobb megszorítás…stb.
Pedig nemes egyszerűség akkor lett erontva a demokráciát nem lehet 4 vagy 8 év alatt megváltoztatni. Ide évtizedek kellenek. Gondoljunk bele a Magyar vízilabda válogatott sem 3 év alatt lett 3x-os OLIMPIAI BAJNOK.
A magyar nem képes azt mondani, ha valami nem jó, hogy odaáll a tükör elé és az mondaná „Én hibáztam igen elismerem” nem ennél büszkébb a magyar. De mire?
Vagy beállsz, a sorba vagy még jobban eltaposnak. Jelen pillanatban a még jobban eltaposnak felé halad az ország.
Jelen pillanatban mindenki makacs a maga módján ebben az országban. Senki nem képes odaállni a tükör elé, hogy igen én elrontottam.
Nem, mi inkább megöljük saját magunkat.
Én azt javaslom Gondolkodjuk egy picit…és próbáljunk meg előre jutni ne szétszórva a másikra mutogatva, hanem saját magunkra ha valami nem megy. Előre haladva.

Sok sikert remélem sikerült fényt vetni az itteni panaszkodásra. És nagyjából tudjuk, hol kell keresni a hibát ott, hogy nem akartunk időt szánni arra, hogy tudjuk és végig tanuljuk a DEMOKRÁCIA működését, nem ez lett. Hirtelen demokrácia, ami több helyen sebezhetővé vált.

Köszönöm az olvasásotokat.

És további kellemes szép napot mindenkinek!